[vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_facebook type=”standard”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

Gareth Edwards, a várva várt Zsivány egyes direktora valószínűleg a legszerencsésebb pali az eddigi Star Wars rendezők között. Nem szorongatták az űreposz előzményei, nem kellett megfeleljen semmilyen kötöttségnek, amit az eddigi sztori diktált volna. Gyakorlatilag szabadon kalandozhatott a Star Wars-univerzumban, hogy végre kibővítse, vagy talán teljesen át is rajzolja azokat a határokat, amelyeket már jól ismerünk. Edwards, aki maga is megszállott rajongója George Lucas legendás történetének, a legvalóságosabb Star Wars filmet ígérte be a rajongóknak. Lássuk, sikerült-e beváltani az ígéretét?!

A magam részéről el vagyok bűvölve. Kritikusként és elvakult Star Wars fanatikusként is azt kell mondanom, hogy Edwards nagyon jó munkát végzett. A Zsivány egyes egy feszes tempójú, végletekig izgalmas film, ami már az első öt perc után annyira magával ragad, hogy teljesen feloldódhatunk benne. Hogy jól érzékeltessem ennek a mértéket a „magával ragad” modorossága helyett, talán inkább a „beránt” szót kellene használnom. Tehát beránt és nem ereszt el többet a játékidő végéig. Te meg csak tátott szájjal bámulod a vásznat és sokszor teljesen elakad a lélegzeted.

A látvány egészen egyszerűen pazar. Egyszerre megnyugtatóan ismerős és újítóan friss. A részletek kidolgozottsága egészen elképesztő. Lucas még csak álmodhatott az ilyen magas minőségű megoldásokról, most pedig itt van minden technikai vágya a vásznon, tökéletes kivitelben. A CGI technológia már valóban ott tart, hogy semmi, tényleg SEMMI nem okozhat neki problémát. (Ide most szúrjunk be egy cinkos, ám abszolút spoilermentes összekacsintást.)

Egyáltalán nem meglepő és nyilván mindenki számított rá, hogy a Zsivány egyes története számtalan ponton kötődik az eredeti sztorihoz. Gyönyörűen, hiba nélkül tagozódik be az eddigi sorozatba. Találkozunk majd jó pár régi ismerőssel, az új karakterek pedig szerethetőek és szórakoztatóak is. Van múltjuk, sorsuk és küldetéstudatuk és hogy igazán izgalmasak legyenek, egyiküknek sem hófehér a lelke. A forgatókönyvírók, John Knoll és Gary Whitta tényleg kitettek magukért, bár az is igaz, hogy munkájuk inkább követi a Star Wars saga eddigi hagyományait és nem igazán él az újítás lehetőségével. Vagyis a Zsivány egyes nem lett az a mérföldkő, ami új utat jelöl majd ki a későbbi történeteknek. Ám őszintén szólva, ez kit érdekel, amikor benne van a sorozat történetének legmonumentálisabb, legpompásabb és legizgalmasabb csatajelenete. (A rajongók tuti el fognak alélni a gyönyörtől és még az is csak elismeréssel fog nyilatkozni róla, aki csak úgy betévedt a moziba.)

A rendező ezt a kifejezetten hosszú részt olyan mesterien vezényli le, hogy az példaértékű. Folyamatosan fokozza a feszültséget, minden képsorral rálicitál az előzőre, hogy aztán a fináléban végképp elszabaduljanak az érzelmek.

Erre még rádob egy jókora lapáttal a 3D is. Engem még az IMAX gondolatától is kiver a hideg veríték, amúgy sem értékelem túl sokra, mert szerintem eltávolít a történettől, ahelyett, hogy segítene elmerülni benne. Jelen esetben azonban nem lehet ellene semmilyen kifogásom. Az alkotógárda igen mértékletesen és rafináltan bánt vele, semmilyen szinten nem zavaró. Nincs meg az a hozzászokási periódus sem, amíg megszokja az ember szeme a „rendellenes” mozgást. A csata tényleg sokkal élvezhetőbb így, a látvány és az izgalom is a maximumon van.

Edwards egy sötét hangulatú, reális mozit ígért nekünk. Nos, nem gondolnám, hogy filmje sötétebb vagy szívfacsaróbb lenne az eddigi részeknél. Persze a sztori érzelmi szinten nem egy fáklyásmenet, de nem látok igazán nagy változást ebből a szempontból az előzményekhez képest.

A színészek kiválóan játszanak, bár ezért nem illeti őket külön dicséret. Egy ilyen kaliberű filmnél a kifogástalan alakítás alapkövetelmény.

A Zsivány egyes egy kimagaslóan jó Star Wars történet. Lehet, hogy nem mérföldkő, de ez abszolút nem válik a hátrányára. Minden megvan benne, amit értékelünk és szeretünk George Lucas eredeti történetében. Illetve egy valami tényleg hiányzik! Ez pedig Hollósi Frigyes szinkronhangja. Darth Vader valahogy nem az igazi nélküle, mint ahogy C-3PO sem lesz ugyanaz a későbbiekben a nemrég elhunyt Józsa Imre nélkül.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

Zsivány Egyes: Egy Star Wars-történet (SPOILERMENTES kritika)
A Zsivány egyes egy kimagaslóan jó Star Wars történet. Lehet, hogy nem mérföldkő, de ez abszolút nem válik a hátrányára. Minden megvan benne, amit értékelünk és szeretünk George Lucas eredeti történetében.
8.5Szerintünk
Olvasói értékelés: (3 Szavazások)
8.3