Tíz évvel ezelőtt a Zombieland volt a vígjátékok egyik új királya, joggal várta tehát mindenki, hogy egyszer majd folytatás is készüljön hozzá. Most hogy megérkezett viszont inkább azt kívánnánk, bárcsak ne készült volna el. Nem arról van szó, hogy A második lövés vállalhatatlan lenne, de messze van elődjétől mind humorában, mind történetében. Ó várjunk csak, hiszen ennek még igazából története sincs.
A helyzet az, hogy az évek alatt felnőtté vált Little Rock (Abigail Breslin) magányos, ezért mindenáron társra vágyik. Valakire, aki nem az őt körülvevő csapat tagja, hiszen nővére, Wichita (Emma Stone) és Columbus (Jesse Eisenberg) együtt vannak, míg Tallahassee (Woody Harrelson) az idegesítő fater szerepét tölti be a mindennapjaiban. Miután Wichita és Columbus szakítanak, a testvérpár lelép, hogy új kalandok után nézzen. Ekkor lép be Tallahassee-ék életébe Madison (Zoey Deutch), a buta szőke lány, aki gyorsan összeszűri a levet a sajgó szívű Columbussal. Na szóval ennyi. Illetve még ezen kívül gyorsabb és erősebb zombik vadásznak a környéken, akik valamitől jóval ellenállóbbak lettek az évek során. És akkor most már tényleg ennyi a sztori és nem több.
Ami már csak azért is fáj, mert közben a Zombieland első részének csodafegyvere, a brutál humor is nagyon nyikorog. Kapunk persze néhány seggre ülős poént, de a párbeszédek nagy része inkább béna. Liter számra fröcsög a vér, repülnek a testrészek, állandóan támadnak a zombik, vagy épp jönnek be új karakterek a képbe, de akkor is inkább az óráját figyeli az ember, hogy mennyi van még ebből hátra, mintsem a vászonra szegeződne a tekintet.
A Zombielandben egyetlen adag puskapor volt és azt 2009-ben elhasználták. A második lövés egy minden szempontból egyszerűbb folytatást ad, bármennyire is többet ígért elsőre. Ezt a világot viszont most már jobb lesz békén hagyni, mielőtt még bűzlene a hullaszagtól.
