A VOLT harmadik és negyedik napján csupa magyar, javában MR2 kompatibilis előadó játszotta a főszerepet, de néhány igazán említésre méltó fellépő azért így is akadt a finnyásabbak számára, elég csak az Enter Shikarira, vagy az Iggy And The Stooges-ra gondolni. Ákost pedig nem értjük…
A fesztivál harmadik napjának papíron első számú szenzációja Ákos volt, már ha egyáltalán annak számít az énekes elektro alapokra felhúzott best of válogatása, teljesen sterilen és kimérten előadva. Hogy Ákos haladni akar a korral, vagy esetleg üzleti alapon gondolkodik, mikor ilyen ötletek pattannak ki a fejéből az talán mindegy is, sokkal fontosabb kérdés, hogy tényleg van-e épp neki létjogosultsága mindhárom nagy fesztiválon headlinerként fellépni. Afelől természetesen nincs kétség, hogy az egykori Bonanza-főnök hatalmas rajongótáborral bír hazánkban, de legalább ekkora politikai hátszelével épp a fesztiválközönség előtt válik hiteltelenné. Amikor pedig dubstepbe fordította egy némelyik dalát, ott már csak mosolyogni lehetett… távolodva a Nagyszínpadtól.
Az Enter Shikari gyakorlatilag visszatérő vendégnek számít nálunk, mióta három évvel ezelőtt a britek felléptek a nyírbátori Azfeszten, majd a Szigeten, az A38-on, hogy aztán Sopronban is tiszteletüket tegyék. A post-hardcore-t, a dubstepet és a a trance-t látványosan vegyítő csapat a zárónapon, az OTP színpad deszkáin kapott helyet, amely előtt szinte mozdulni sem lehetett a buli bő egy órája alatt. A St. Albans-i srácok jókora adagot zúdítottak a nyakunkba tavaly megjelent lemezükről, de szerencsére néhány korábbi Shikari-sláger is megtalálta helyét a setlisten. Az egész show az őrület jegyében telt, de mikor a gitáros Liam Clewlow a basszeros Chris Batten nyakába ugorva nyomott le egy komplett számot az utolsó etapban, ott már a tömeg is nehezen bírta megállni, hogy egyben tartsa a színpadkomplexumot. Az mellett pedig, hogy remekül sikerült az Enter Shikari itteni látogatása, talán csak az a tény örömtelibb, hogy a hamarosan kezdődő Hegyalja fesztiválon is ott lesz a zenekar.
A VOLT Nagyszínpadának utolsó koncertje mindig kiemelt esemény, de amikor az Iggy Pop és a Stooges kapta meg ezt a kitüntető lehetőséget, akkor ott nem kell nagyon hozzáfűzni semmi egyebet. Talán csak azt, hogy Iggy maga a csoda, és szinte emberfeletti miként képes hatvanöt évesen is egy húsz éves rock sztár energiájával ugrálni a színpadon. Persze a Stooges tagjai sem mai gyerekek már, ez meglátszott azon is, mennyit hibáztak a koncert alatt, vagy hogy egyik másik zenészük igencsak roggyant állapotban nyomta végig a bulit. De végignyomta és valószínűleg fogja is nyomni, míg holtan le nem fordul a színpadról. Mert ők már csak ilyenek, dalaikon pedig nem fog az idő, így pedig kit érdekel mennyire rozoga állapotban adják azokat elő. A Raw Power és a Search And Destroy-t rögtön egymás után durrantották el, de a Gimme Dangerre sem kellett sokat várni. Iggy percről-percre agresszívebb, lendületesebb lett, teljesen felpörgött, ahogy a tömeg is az őrület határán egyensúlyozott, persze csakis pozitív értelemben. Az első óra után lementek a színpadról, de a közönséget nem lehetett ennyivel csitítani. Visszajöttek még pár dalra, hogy közvetlenül utána már csak a búcsúzkodás maradjon, az pedig fájdalmasra sikeredett, lévén, hogy az egész fesztiválnak intettük ezzel búcsút egy újabb évre. Iggyék a koncert után rögtön autóba pattantak, amivel Bécsig meg sem állt a brigád, nekünk pedig maradt a sátorbontás, majd a vonat, a kocsi, vagy a busz és persze a várakozás 2013 júniusáig.
Fotó: Volt.hu/Balogh Zoltán
