[vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_facebook type=”standard”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]
Meglehetősen ritka, hogy egy akármilyen jól ismert széria úgy a hatodik részre érje el önmaga csúcsát, de a Mission: Impossible – Utóhatással most pontosan ez a helyzet. Tom Cruise olyan akciófilmet pakolt le elénk, mely nagyon ritkának számít ezekben az időkben. Nem csak látványában, akciójeleneteiben igazi fenegyerek, de még egy jó sztorit is sikerült alápakolni.
Tom Cruise önmagát sem kímélve akarta bizonyítani, hogy az idő sem rajta, sem a jö öregg Mission: Impossible-sorozaton nem tud kifogni. Mint emlékezhetünk még a lábát is eltörte az egyik ugrálós jelenetben, ami miatt nem csak a forgatás állt, de a költségeket is rendesen megdobta. Emiatt sokan aggódtak a produkció háza a táján, hogy nem fogja tudni visszahozni a belé fektette tonnányi dollárt. Csak hogy közben a film tényleg pöpec lett és ezt gyakorlatilag minden kritikus így gondolja, aki már látta a filmet. Ennek köszönhetően lehet mégis megmenekül a költségvetés, hiszen ilyen hízelgő jelzők mellett, mint amit az Utóhatás kap, nem csoda, ha a vártnál is nagyobb tömegek ülnek be megnézni a végeredményt.
Az ismét az Oscar-díjas Christopher McQuarrie által rendezett és írt sztori amúgy gyakorlatilag felveszi a fonalat az előző rész, a Titkos nemzet végén. Ethan Hunt (Cruise) elkapta Solomon Lane-t, de a Szindikátusnak még nincs vége, azt az Apostolok nevezetű terrorista szervezet viszi tovább. Az Apostolok egy bizonyos John Larkkal próbálnak meg egy plutónium adás-vételt lebonyolítani, akinek helyét Huntnak kell átvennie, hogy idejében lépni tudjon. Helyzetét nehezíti a maga mellé rendelt CIA-ügynök, August Walker (Henry Cavill), de az IMF-csapat (Alec Baldwin, Simon Pegg, Ving Rhames) mellett legalább Ilsa (Rebecca Fergusson) is feltűnik a színen. A történet pedig csavarodik rendesen, de mire minden egyenesbe kerül, addig rengeteg járgány zúzódik porrá, sokan végzik golyóval a testükben és ismét jó néhány kilométert lefut a szemünk előtt Tom Cruise.
Az Utóhatás ugyan semmi újat nem mutat, ami korábban ne láthattunk volna akció-, vagy kémfilmkben, de mindent nagyon igényes tálal. A karakterek, a dumák nagyon jók, az akció hiperlátványos és minden ezerrel pörög körülöttünk. Ez nem az az alkotás, ahol van idő a popcornos doboz aljára bámulni, mert akkor tuti lemaradunk valami ütősről. Cruise élete formájában van, és amint látjuk, őt egy lábtörés sem tudja sokáig visszatartani a vad akciójelenetektől. Ugrál repülőgépekről, vagy bármiről, csak veszélyes legyen. Elképzelhetjük, hogy ha van is dublőre, az tétlenül figyeli az eseményeket a kamera mögött, egy jó koktélt szürcsölgetve.
Amit egyébként hozzá lehet még tenni a fentiekhez, hogy a lenti trailer a vetítés előtt csak az nézze meg, aki nem tudja kivárni, hogy mindent egyben lásson. Az előzetes megadja ugyan az alaphangot, de gyorsan le is lövi ki a rosszfiú, míg film közben ez annyira nem egyértelmű egy jó ideig. Viszont ha tudjuk ezt előre, ha nem, az Utóhatás igazán pazar akciófilm lett, amit még jó párszor vissza tudunk majd nézni, mert bármikor puszta kézzel legyilkolja az unalmas perceket.
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]
