[vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_facebook type=”standard”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

A Mélytengeri Pokol Peter Berg rendező és Mark Wahlberg második közös filmje, a 2013-ban bemutatott háborús történet, A túlélő után. Sőt, már úton van a harmadik közös produkció is, ami a 2013-as bostoni maratonon történt terrortámadást dolgozza fel. A páros kiválóan működik együtt, ha valós eseményeken alapuló sztoriról van szó. 

ht_deepwater_horizon_mark_wahlberg_jc_160525_16x9_992

A Mélytengeri Pokol az amerikai történelem legsúlyosabb, ember által okozott olajkatasztrófáját eleveníti meg, amely 11 halálos áldozatot követelt. 2010. április 20-án a Mexikói-öbölbe telepített, a British Petroleum (BP) által üzemeltetett Deepwater Horizon fúrótorony felrobbant. A lángokat két nap alatt sikerült eloltani, majd ezt követően még több mint három hónapon keresztül összesen 780 millió liter olaj ömlött a tengerbe. A környezeti kár óriási volt, a kármentés költségének nagy részét (62 milliárd dollárt) a BP fizette.

Mike Williams (Mark Wahlberg), a Deepwater Horizon vezető technikusa munkába indul, 21 napra utazik el, otthon hagyva feleségét (Kate Hudson) és kislányát. A fúrótornyon kollégáival (Kurt Russel, Dylan O’BrienAz útvesztő trilógia főszereplője, Gina Rodrigez – Golden Globe-díjas színésznő) nehéz munkakörülmények között, megfeszített tempóval dolgoznak, ám így is 43 napos csúszásban vannak a BP által elvárthoz képest. Az olajcég egyik befolyásos embere (John Malkovich) nyomást gyakorol a torony vezetőjére (Russel), hogy kezdje meg a kísérleti fúrásokat, annak ellenére, hogy az előzetes tesztek nem a várt eredményeket hozták. Ekkor azonban bekövetkezik a katasztrófa, veszélyes gázok törnek fel a kútból, majd egy hatalmas robbanás után tűzbe borul az egész torony. Mike és munkatársai a lángok és az omladozó építmény fogságából egymást segítve próbálnak menekülni.

Peter Berg célja, hogy a lehető legélethűbben bemutassa azt a küzdelmet, amit a Deepwater Horizonon dolgozó emberek átéltek 6 és fél évvel ezelőtt. Az izgalmas akciókkal tarkított katasztrófafilm feszültséggel teli és tragikus. Berg mindent megtett a lenyűgöző látványért, a hanghatásért, hogy testközelből élhessük át a katasztrófát és az úszó szigeten eluralkodó káoszt.

A film első felében bepillantást nyerünk a fúrótorony működésébe, a dolgozók életébe, megismerhetjük a szereplőket, de közben folyamatosan kapjuk a katasztrófát előrevetítő jeleket. Ennek köszönhetően még ez a kissé lassúnak mondható 30-40 perc sem válik unalmassá.

A második felében azonban felpörögnek az események, bekövetkezik a robbanás, a Deepwater Horizon pedig igazi pokollá változik. A zseniális audiovizuális megoldásoknak köszönhetően a bőrünkön érezhetjük a forróságot, a félelmet, a pánikot. Minden a szemünk előtt zajlik, közelről látjuk a történteket, a kamera belemászik az eltört csövekbe, a menekülő embereket pedig szemmagasságból mutatja, azt a hatást keltve, mintha csak velük futnánk az életünkért.

A karakterek hétköznapiak – a mintaapa, aki mindent megtesz a családjáért; az aggódó anya, aki egyedül van otthon, amíg a férje dolgozik; a főgonosz, akit csak a pénz motivál – ettől még inkább magunkhoz közelinek, sajátunknak érezzük a tragédiát. Mike Williams úgy válik hőssé a film végére, hogy kicsit sem érezzük túlzásnak vagy erőltetettnek, hiszen több kollégája életét megmenti.

Megrendítő, amikor a film végén eredeti felvételeket látunk a történtekről, a bírósági tárgyalásokról, valamint fotókat a túlélőkről és az áldozatokról.

A Mélytengeri Pokol maximális tisztelettel és hitelességgel állít emléket annak a 11 embernek, akik soha nem kerültek elő a katasztrófa után.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

A pokol, amit a bőrödön érzel 108 percen keresztül (Mélytengeri pokol - kritika)
A Mélytengeri Pokol maximális tisztelettel és hitelességgel állít emléket annak a 11 embernek, akik soha nem kerültek elő a katasztrófa után.
8Szerintünk
Olvasói értékelés: (4 Szavazások)
7.3