Warning: A non-numeric value encountered in /home/rhsmhi/wwwroot/rated.hu/wp-content/themes/valenti/library/core.php on line 1444
Az ifjú iráni rendezőnő Ana Lily Aminpour filmje, a Csadoros vérszívó, az idei Titanic Filmfesztivál egyik legizgalmasabb alkotása. Az igazságosztó vámpírlány izgalmas és letisztult története tuti, hogy kultfilm lesz!
A Csadoros vérszívónak egy hibája van, mégpedig az, hogy egyszerűen érthetetlen, hogyan sikerült az eredeti címét (A Girl Walks Home Alone at Night) ennyire ostoba módon lealacsonyítani. A vacak cím szinte már akkor félrevezeti a nézőt, amikor még egy képkockát sem látott a történetből. Az ügyefogyottfordítás azonban ne riasszon el senkit, ezt a filmet mindenkinek látni kell!
A sztori egy fiktív városban Bad Cityben játszódik, ami a nevéhez méltóan nem a legbarátságosabb környék. Dílerek, függők, utcagyerekek és prostituáltak gyűjtőhelye ez, ahol a kilátástalanság az úr. Itt él a fiatal Arash ( Arash Marandi) drogfüggő apjával, aki képtelen leszokni a kábítószerről. A szenvedélybeteg férfi (Marshall Menesh- az Így jártam anyátokkal vicces taxisofőrje) sok pénzzel tartozik egy dílernek, aki a tartozás fejében Arash féltve őrzött kocsiját is meglovasítja. A drogkereskedő, akit amúgy Aminpour a dél- afrikai Die Antwoord repperéről mintázott, maga sem veti meg a különböző szereket és kifejezetten örömét leli mások kínzásában. Ezért egyértelmű, hogy meg kell bűnhődnie. Az igazságosztó hóhér szerepét egy éjszakánként csíkos pólóban és csadorban bolyongó hipszter vámpírlány vállalja magára, aki a sötétből figyeli Bad City lakóinak jó, avagy rossz cselekedeteit. Így találkozik aztán össze a kocsija nyomába eredő Arash az igéző vérszívóval, akivel hátborzongatóan különös kapcsolatba keveredik.
A film több stílusjegyet is magán visel. Párhuzamosan dolgozik a horror és a western eszköztárával, de megtalálhatóak benne a film-noir, a burleszk valamint a képregényfilm elemei is. Nem mindennapi olvasztótégely, melynek hangulata vetekszik Lynch, vagy akár Tarantino munkáinak hangulatával is.
Aminpour Kaliforniában forgatta a filmet, mivel ebben a formában nyilvánvalóan nem valósíthatta volna meg az iráni cenzúra miatt. A rendezőnő olyan problémákra reflektál alkotásában, mint a nők alárendelt szerepe, az országban általános szociális nyomor és a drogfüggőség. A perzsa hatóságoknál már nyilván az is kiverte volna a biztosítékot, hogy az igazságosztó főhős nőnemű, arról már ne is beszéljünk, hogy még egy átvitt értelmű kasztrálást is véghezvisz a vásznon. Aminpour minden szempontból nekimegy a begyöpösödött hagyományoknak, amikor filmjével arra hívja fel a figyelmet, hogy egy nő is ér legalább annyit, mint egy férfi.
A vámpírt játszó Sheila Vand nemes egyszerűséggel hipnotikus a szerepben. Arcán megragadó módon keverednek egy vadászó velociraptor és egy szerelmes kamasz gesztusai. Igazi femme fatale! Félelmetes és esendő egyben, akit körbeleng a részegítő titokzatosság.
A film zenéje is nagyon ütős. Aminpour remekül válogatta ki azokat a számokat, melyek tovább erősítik a film különös hangulatát. A zene ebben az esetben nem pusztán kiegészítés, szerves egészet alkot a fekete- fehér képsorokkal.
A filmből a rendezőnő megjelentetett egy hat részes mini képregény sorozat is, mert saját bevallása szerint nagyon közel áll hozzá ez a műfaj.
A Csadoros vérszívó szórakoztató és elgondolkodtató is egyben, ideális szórakozás azoknak, akik a magas minőségű mozit kedvelik. Csak ajánlani tudom!
