A National Geographic szeptember 13-tól egy egészen különleges sorozatot hoz el a nézők számára, melyben úgy láthatjuk Földünk víz alatt rejlő titkait, ahogy eddig még sosem. A legújabb képalkotó eljárásoknak köszönhetően bepillanthatunk a mélybe, ahol több száz éves kincsek, rég elfeledett hajók roncsai és további izgalmas titkok várnak ránk.
A napokon belül gyakorlatilag második évadával startoló Lecsapolt óceán sorozat első epizódjának zárt körű bemutatóján Böszörményi Edit tengeri régész és Tóth János Attila búvárrégész is jelen volt és saját szemszögükből mesélték el, mit is jelent számukra, hogy egyre többet tudunk meg a víz alatti világról. Persze a 70%-ban víz borította Földünk tengereinek és óceánjainak mélységeit még alig ismerjük, mindössze néhány százalékukat sikerült eddig feltérképezni. Hogy ez a folyamat felgyorsulhassan, de legalábbis minőségibb munka folyhasson, nagy segítség, hogy a felderítő és képalkotó technológiák már eljutottak arra a szintre, ahol tűéles képet kapunk a tenger mélyéről, pont mintha lecsapolnánk az óceán vizét. A kutatók többsugarú szonárral térképezik fel a víz borította tájakat, majd ezeket alapul véve 3D-modellben helyezik el a virtuális maradványokat.
Az első részben három hajóroncs történetét és a feltárásukhoz vezető rögös utat mutatja be a sorozat. Egyikük az 1740-ben elsüllyedt holland Rooswijk, amelyre az angliai Kentnél találtak rá még 2004-ben, a NatGeo pedig a tavalyi expedíciót örökítette meg. A nagyságrendileg 125 millió dollárnyi ezüstpénzzel megrakott hajó Amszterdamból indult el Jakarta felé, de nem jutott messzire. A kutatók itt többek közt azt is megállapították, hogy a hajó utasai rengeteg érmét csempésztek magukkal, mely akkoriban jóval többet érhetett keleten.
De nem csak a Rooswijk titkai érdekesek, hanem a 1622-ben pórul járt Atocha története is. A floridai Key Westnél elsüllyedt spanyol bárka 30 tonna ezüstöt, aranyat és drágaköveket szállított volna haza Havannából, de néhány túlélőt leszámítva a legénység és a rakomány is a mélybe veszett. Kincsvadászok egy csapata 1985-ben akadt a nyomára, pár éve pedig a Guinness rekordokba is bekerült, mint a világ legértékesebb megtalált hajóroncsa.
Harmadikként a brit HMS Edinburgh cirkáló feltárása került terítékre, melynek története természetesen közel sem átlagos, hát még a rakománya, mely több mint 4500 kilónyi aranyrudat jelentett. A ’80-as évek közepéig ezek nagyrészét sikerült is felhozni, mely mai értéken számolva elképesztő, 240 millió dolláros fogásnak számított.
Böszörményi Edit a műsor kapcsán megemlítette, hogy munkájuk sokkal inkább a történeti háttér rekonstruálását jelenti, mint szimplán vízbeugrani és átkutatni a roncsokat. Megjegyezte azt is, hogy a műsorban látott kincsvadászokkal ellentétben nem a legfényesebb tárgyak felszínre hozatala a céljuk, hanem egy-egy roncs minél szélesebb körű feltárása, például akár az ágyi poloskák nyomának felkutatásáig. Főleg a fejletlenebb régiókban a kincsvadászat nincs megfelelően szabályozva, így ő és kollégáik komoly nehézségekkel néznek farkasszemet ott, ahol sokan csak a kincsekre hajtanak.
Nem kevésbé érdekes adalékkal szolgált a hazai vizeket kutató Tóth János Attila sem, aki szintén elítéli a a kincsvadászok tevékenységét. Mint mondta egy-egy lelet vizsgálata után az lenne a legcélszerűbb, ha mindent ugyanott hagynánk, ahol találtuk, hiszen később új technológiákkal akár sokkal részletesebb vizsálatokat is el lehet rajtuk végezni. Ha ezeket idő előtt kiemelik, akkor azok a helyszínek gyakorlatilag megsemmisülnek, nem is beszélve a talált tárgyak költséges fenntartásról, melyekkel a múzeumoknak szembe kell nézniük – a roncsokat az idők végezetéig (vagy a civilizációnk végéig) gondozni kellene, ha nem szeretnénk, hogy tönkre menjenek.
A tízrészes sorozat minden epizódja más-más témát dolgoz fel: a Malaysia Airlines eltűnt 370-es járatától az évezredek óta keresett Atlantiszig az óceánok megoldhatatlannak hitt víz alatti rejtélyeiről rántja le a leplet. A világkörüli kalandozás során többek között megtudhatjuk, hogy miért olyan sok a pusztító földrengés és vulkánkitörés a Csendes-óceánt keretező tűzgyűrű-övben; hogy milyen sötét titkokat rejt a Mexikói-öböl a térség múltját beárnyékoló háborúkkal, kalózkodással és rabszolgatartással kapcsolatban; hogy a Földközi-tengerben milyen nyomokat és bizonyítékokat találhatunk híres ókori civilizációkról; és hogy a Kínai-tenger mélyén milyen állapotban vannak a világ egyik legnagyobb csatahajójának maradványai.
Ismerje meg a Föld legmélyebben őrzött titkait a Lecsapolt óceán látványos epizódjaiban, szeptember 13-tól csütörtökönként 22 órakor a Nat Geo műsorán!
