A Foals 2013-as Holy Fire lemeze rendesen ostromolta a világ albumeladási listáit, melynek sikere – ismerve a csapat korábbi anyagait – már nem volt olyan váratlan. Ahogy az sem, hogy az augusztusban kiadott negyedik stúdiólemez, a What Went Down túlmutat a brit csapat összes eddigi albumán, elhozva ezzel 2015 egyik legjobb rock lemezét.
Azt már régóta tudjuk, hogy a Foalsban rengeteg munkát fektettek a tagok, nem pusztán a tehetség és a jószerencse repítette őket jelen pozíciójukba. A lendületes attitűd már az Antidotes anyagban is ott volt, de a Total Life Forever című korong volt az, mely kirajzolta merre is tart ez a csapat. A fentebb már említett Holy Fire végképp feltette Yannis Philippakis csapatát a térképre, melyet a rengeteg kritikai elismerés, előkelő lista helyezések és a fesztiválok nagyszínpadai is megerősítettek. A What Went Down pedig ismét egy szintlépés a banda életében, ahol csúcsrajáratták a saját maguk által tökélyre fejlesztett hangzást és dallamvilágot.
A francia La Fabrique Studiosban rögzített What Went Down gyakorlatilag az elejétől a végéig beszippantja a hallgatót a maga egyediségével. Talán ez a legfontosabb erénye is az albumnak, hogy a rajta szereplő dalok szinte mind nagyon egységesek és kiemelkedően jók. Így nem csak a klipes címadó és az általam is rongyosra játszott Mountain At My Gates varázsolja el a hallgatót, hanem az olyan, kissé lassabban beérő tételek is, mint az A Knife in the Ocean (igaz, itt azért kellett némi idő a befogadásra).
A What Went Down klasszikusan többször hallgatós lemez lett, melyet nagyon komolyan kell venni és meg kell becsülni. Manapság ritka az olyan lemez, pláne zenekar, akik képesek formabontó anyagot letenni az asztalra. A Foals ilyen, és már csak azt reméljük, hogy a tavalyi Voltos és az idei Szigetes fellépésük után végre egy klubkoncerten is elcsíphetjük őket a maguk tökéletességében.
Hazai kiadó: Magneoton
- eredetiség
- közel teljesen egységes minőség
- egy-két nehezebben befogadható dal(lam)
