[vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_facebook type=”standard”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

Azok a tömegek,  akik még nem csapták rá az ajtót a szuperhősfilmekre, nem is a Marvel legújabb alkotása miatt fogják ezt megtenni, de az is biztos, hogy elég sok furcsa kérdést hagy maga után a legfrissebb Bosszúállók-alkotás. Tíz évnyi építkezés után a Végtelen háború tehetné fel a koronát a Marvel univerzumára, de ez inkább még csak amolyan fél korona, amit a jövőre érkező Bosszuállók 4 hegeszthet össze egy egésszé, vagy zúzhatja teljesen porrá.

A Végtelen háború megnézése után van (vagy csak lehetne?) egy olyan érzés bennünk, hogy végre valami igazán tököset tudtak összehozni az alkotók, akik ezúttal nem kímélték a féltve őrzött és imádott karektereket. Aztán persze ott ül a kisördög a vállunkon, ami azt súgja a fülünkbe, hogy korai az öröm, az egészet el lehet rontani egy majd egy szimpla csettintéssel.

A Végtelen háborúban majdnem minden fontos szereplő feltűnik és senki nem részesül hanyag elbánásban. Aki esetleg mégsem lenne itt, az pedig úgyis beugrik majd a folytatásban, hiszen ebből a buliból mindenkinek ki kell vennie a részét, ha le akarják győzni Thanost, aki egyszerre őrült és zseni, de semmiképp sem faék egyszerűségű motiváció hajtja. Ő maga a Marvel eddigi legemberibb CGI-gonosza, aki egyben a legkegyetlenebb módszerekkel operál az Univerzumban. Egy intergalaktikus zsarnok, akinek feltett szándéka, hogy összegyűjtse mind a hat Végtelen Követ, a felfoghatatlan hatalom eszközeit, és felhasználja őket a valóság és az idő átírására. Mindaz, amiért a Bosszúállók korábban küzdöttek, ehhez a pillanathoz vezettek. Szükség is lesz tehát Amerika kapitánytól kezdve a Galaxis őrzőin és Pókemberen át a Fekete párducig mindenkire, hogy eséllyel vehesse fel a Föld a harcot a hódító ellen.

Felmerülhet viszont sokakban a kérdés, hogy ilyen sokszínű brigádot, akiknek a saját filmjeik jóformán mind-mind más  hangulatúak, miként lehet egy csapatban egyesíteni. Sok jó poénnal biztos nem lehet mellélőni, gondolhatták a rendező Russo-tesók és végülis így is lett. A Végtelen háború nem egy nagy bohóckodás, mégis sok ütős és vicces párbeszéd lett belepréselve, amely még egy-egy elcsépeltebb jelenetet is képes egész jól feldobni. Persze Tony Starktól eddig is valami hasonlót kaptunk, de ebben itt most mindenki egyformán penge.

Mégis mi a probléma amúgy ezzel a filmmel? A látvány? Nem, az tényleg pazar. A túl sok szereplő? Az sem, mindenkinek megvan a helye, jobb is, mintha egy-két karakterre jutna túl sok felesleges idő. Akkor? Leginkább az, hogy ez nem a történet vége és mivel egy év múlva érkezik a folytatás is, szinte biztosra vehetjük, hogy az egész tökösség, amit ebben a filmben láthattunk, ugrik majd a kukába. Persze ettől függetlenül meg kell hagyni, hogy a film utolsó tíz perce nagyon ütősre sikeredett és valahol érthető is, hogy ha tovább szeretnék folytatni ennek a világnak az építését, akkor meg kell lépni azt, amit várhatóan úgy is meglép a folytatás.

Mondjuk mindezt teheti majd stílusosan is, szóval kár lenne temetni előre az egészet. A nagy kérdés csak az, mennyi muníció van még a Bosszúállókban, hiszen a végtelenségig ők sem háborúzhatnak.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

Bosszúállók: Végtelen háború (kritika)
Nagyon látványos, sok jó poént süt el, mégis kétségeket ébreszt bennünk a Végtelen háború. Hiába a pazar befejezés, ha mindezt egy csettintéssel el lehet majd rontani jövőre...
7.5Szerintünk
Olvasói értékelés: (1 Szavazás)
7.5