Megérkezett a Végjáték és hurrá, mi végre írhatunk is róla. Nincs könnyű dolgunk persze, ha anélkül akarnánk ajánlani a filmet, hogy bármit is elárulnánk a Bosszúállók legnagyobb harcát lezáró történetről, de szerencsére itt minden önmagáért beszél. A Marvel gigantikus filmeposza pontosan azt nyújta, amit előzetesen várni lehetett: egy epikus befejezést sok-sok torokszorító pillanattal és remek történettel.

A Marvel nem árult zsákbamacskát és nem hitegett feleslegesen. Már jó ideje tudni, hogy több, a Végtelen háborúban eltűnt szuperhős kap további önálló filmeket, tehát valahogy vissza kell hozni a hamuvá porlatt hősöket. A kérdés csak az volt, hogyan lesz ez mind lehetséges anélkül, hogy elégedetlenkedő mozinézők milliói húzzák a szájukat. Nos, úgy tűnik a Russo-testvérek nem véletlenül vannak ott ahol, hiszen eszméletlen jól oldották meg ezt a nem kis feladatot.

A film három órás játékidejének nagy részét a dráma teszi ki. Megismerjük mi történt a karakterekkel Thanos győzelme után, ki hogy próbál túllépni és beilleszkedni a masszívan másként festő mindennapokban. És mindezt annyira mesterien varázsoljánk elénk, hogy szinte eszünkbe sem jutnak a szuperhősök, csak az emberi tényezőt látjuk. Persze az események idővel rendesen felprögnek. Megérkezik Marvel kapitány is, aki bár nagy megmentőként lett tavaly beharangozva, sokat mégsem tesz hozzá a történethez. Valamennyit persze mégis, de közel sem az elvártat. Nem baj, mert a Bosszúállók fimje ez és ők top formában vannak. Ha nem is mindenki képességeihez mérten… Reméljük nem lövünk le nagy dolgokat azzal, ha azt mondjuk Thornak ezúttal is inkább a poénos beszólások jutottak, akárcsak Hangyának, akin nem egyszerre könnyesre nevettük magunkat. Itt van mindenki, aki még itt lehet, mégis Vasember és Amerika kapitány aki a legfontosabb a történet szempontjából. Ők ketten kénytelenek ismét megbékélni egymással, ha bármit is szeretnének visszacsinálni abból, amit Thanos a világgal és bajtársaikkal tett.

Az is biztos volt már jó előre, hogy ha happy end is lesz, akkor nem lesz az annyira happy, mert úgy nem menthető meg a Föld, hogy senki nem hoz komoly áldozatot közben. Az áldozatok megvannak, a kár jelentős, a sebek fájnak, a néző szeme sarkába pedig könnycseppek érkezhetnek olykor-olykor.

A Végjáték elvarrja a szálakt, beteljesíti küldetését és nem mondhatjuk, hogy elégedetlenek lennénk. Vannak persze hibái és az akciójelenetek nem feltétlenül érnek fel a drámai pillanatokhoz, de ez itt most nem is lényeges. Tökéletes lezárása ez egy korszaknak, amit már biztosan nem lehet visszacsinálni. Új fejezet kezdődik tehát a Bosszúállók életében is. Mi ezt onnan is észrevehettük, hogy a film végén már nincs stáblistás plusz jelenet. Mindenki tiszta lappal indul neki a jövő kalandjainak.

Bosszúállók: Végjáték (kritika)
A Marvel gigantikus filmeposza pontosan azt nyújta, amit előzetesen várni lehetett: egy epikus befejezést sok-sok torokszorító pillanattal és remek történettel.
90%Szerintünk
Olvasói értékelés: (1 Szavazás)
86%