Warning: A non-numeric value encountered in /home/rhsmhi/wwwroot/rated.hu/wp-content/themes/valenti/library/core.php on line 1444
[vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_facebook type=”standard”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]
Az örmények szisztematikus megsemmisítésére tett kísérletet a török kormány a mai napig nem hajlandó elismerni, pedig az általuk végzett kegyetlenül véres tisztogatás a huszadik század első holokausztjaként vonult be a történelembe. Az örmény népirtás tényét jelenleg is csak néhány ország fogadja el hivatalosan. A legtöbb nemzet, köztük Amerika és hazánk is csupán „sajnálatos eseményként” hivatkozik a mészárlásra. Erről a kényes témáról forgatott most filmet Terry George, egy szívbemarkoló szerelmi háromszöget állítva a középpontba.
Mikael Boghosian (Oscar Isaac) egy vidéken élő örmény patikus fia nagy terveket dédelget. Mindenáron orvos szeretne lenni, családjának viszont nincsen elég pénze, hogy finanszírozza tanulmányait. Mikael ezért eljegyez egy tehetős lányt, akinek a hozományán Konstantinápolyba utazik, hogy orvostanhallgató legyen. Nagybátyja házában megismerkedik egy elbűvölő és okos lánnyal, akibe szinte azonnal beleszeret. Ana (Charlotte Le Bon) viszont egy amerikai haditudósító, Chris Myers (Christian Bale) hűséges menyasszonya. Mikael folyamatosan keresi a lány társaságát és egy idő után Ana is kezd ráébredni, hogy amit a fiú iránt érez az sokkal több, mint puszta rokonszenv. Kezdődő szerelmüket azonban pillanatok alatt elsöpri a történelem, ugyanis a török kormány 1915 tavaszán elkezdi kitelepíteni az örmény lakosságot. A szerelmesek elsodródnak egymás mellől és egyedül kell helytállniuk a harcokban.
Az ígéret egy teljesen korrekt történelmi film, többnyire átgondolt, kerek történettel és remek színészi alakításokkal. Az már más kérdés, hogy sikerülhetett volna sokkal jobban is, ha Terry George egy kicsit bevállalósabb, de alapvetően ez egy tisztességes iparosmunka.
A film egyetlen hibája, hogy ezt a kényes történelmi kérdést a rendező maga is túl diplomatikusan, szinte pipiskedve közelíti meg. George hozzáállása nyilván érthető, ettől azonban teljesen felborulnak a film arányai és ahelyett, hogy magára a népirtás tényére koncentrálhatnánk, kapunk egy felturbózott és jócskán elnyújtott szerelmi sztorit, aminek a történelem csak a szokásosnál izgalmasabb díszletet szolgáltatja.
Természetesen egy ilyen kaliberű filmnél nagyon fontos, hogy a rendező megrajzolhassa a főszereplő hátterét, felépíthessen egy idealizált világot, amit aztán az események lerombolnak, ezáltal a néző is sokkal jobban érzékeli a főhős fájdalmát. George azonban túl hosszú ideig foglalkozik az előzményekkel, így az igazán fontos dolgokra már nem sok ideje marad, a film végére szabályosan kapkodnia kell, hogy pontot tehessen a megkezdett párhuzamos cselekményszálak végére.
Egy népirtásról szóló filmnek elsősorban a népirtásról kellene szólnia, nem arról, hogy három remek színész felváltva néz szerelmesen egymás szemébe. George elsiklik a történelmi részletek felett, így gyakorlatilag a több százezer ember halálával végződő események meg sem érintik az embert igazán. Pedig mi más is lehetne ennek a filmnek az igazi célja?
(Jó példa erre, hogy George a kivégzéseket vagy egyáltalán nem, vagy csak kellő távolságból, finomkodó kameraállásokból mutatja. Itt most nem feltétlenül a vér és a borzalom teljes hiányára célzok elsősorban, de tény, hogy egy mészárlást nem lehet hófehér csipketerítőbe csomagolva megmutatni.)
Az ígéret ettől még nem lesz rossz alkotás, de kiemelkedőnek semmiképpen sem mondanám. A filmet főleg a színészi alakítások miatt érdemes megnézni. Christian Bale természetesen ellopja a show-t a főszereplő Oscar Isaac elől. Bale príma a lelkiismeretes és rendíthetetlen tudósító szerepében, bár az is igaz, hogy nem kellett magát túlságosan megerőltetnie, ő ezt a szintet nyilván csuklóból hozza. Isaac is jó, bár néhány jelenetben, amikor igazán mély fájdalmat kéne produkálnia, egyértelműen modorosnak tűnik. Charlotte Le Bon végig a maximumon ég, tényleg egészen megkapó a játéka.
Terry George tehát kihagyta a lehetőséget, hogy valami igazán fontosat mondjon el a világnak. Nem volt hozzá elég tökös, hogy megmutassa a háború igazi arcát, de remek biztonsági játékos, így egy határozottan élvezhető filmet hozott össze.
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]
