[vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_facebook type=”standard”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]
James Wan, a horrormágus (Fűrész, Insidious, Annabelle, Démonok között 1-2) ismét hatalmas fába vágta a fejszéjét egy folytatással. Immáron a második közös munkát vállalta Az Amikor kialszik a fény rendezőjével, David F. Sandberggel. Wan rendezőként és producerként is remek, de sajnos az Annabelle és az Amikor kialszik a fény sem sikerült tökéletesre, így hát ember legyen a talpán, aki előítéletek nélkül ül be a moziba, hogy megnézze A teremtést.
A folytatás tulajdonképpen előzményfilm, egészen az 50-es évekig repít vissza minket az időben. A történet szerint egy babakészítő, Samuel Mullins (Anthony LaPaglia) és felesége, Esther Mullins (Miranda Otto) egy balesetben elvesztik lányukat. Minden nap imádkoznak, hogy újra láthassák őt, amikor is megtörténik a várva-várt csoda, megjelenik előttük a lányuk szelleme. A kísértet kéri, hogy a kislány számára egykor oly kedves játékbabába költözhessen, így örökre együtt maradhat a család. Hamarosan azonban kiderül, hogy nem a halott Bee Mullins lelke jár vissza a házba, hanem egy gonosz démon. Mullinsék 12 évvel a tragédia után sem heverték ki a történteket, bűnösnek érzik magukat, amiért nem vigyáztak jobban a gyermekükre. Bűnükért vezekelni akarnak, ezért egy csapat árvát fogadnak óriási házukba. Rövidesen elkezdődik a rettegés, mert az évekig szunnyadó gonoszt felébresztik, aki azonnal célba is veszi főhősünket, a félig lebénult kislányt, Jenice-t.
A Démonok között alkotói kitalálták, hogy az epizódok kísértetei mind saját filmet kapnak. Ezek közül az első az Annabelle volt, ami esetlensége, összecsapottsága ellenére is óriási bevételt hozott. A készítők tehát a folytatás mellett döntöttek… szerencsénkre. A második rész ugyanis klasszisokkal jobb lett az elsőnél.
A rendező nem megy fejjel a falnak, lassan, ráérősen indítja a sztorit. A film első felében megismerhetjük a szereplőket, akik mind szerethető karakterek, érdemes izgulni értük. A főszereplőt, Janice-t alakító Talitha Batemen fiatal kora ellenére – csupán 15 éves – fantasztikus színész. Janice mellett mindig felbukkan a legjobb barátnője, szinte fogadott testvére, Linda (Lulu Wilson), akinek szórakoztató karaktere ékes bizonyítéka Sandberg hibátlan humorérzékének. Borotvaélen táncol, de kiváló érzékkel adagolja a poénokat Lindán keresztül, nem esik át a ló túloldalára, nem válnak gagyi horrorparódiává ezek az ominózus ”poénos” jelenetek. A többi lánynak nem sok feladat jut, de remekül asszisztálnak a főszereplő csajoknak. A Mullins házaspár sem kapott túl nagy szerepet, holott a Mr. Mullinst alakító Anthony LaPaglia mégiscsak Golden Globe-díjas színész.
A film képi világa és a hang profi munka. Hála a precízen átgondolt kameramozgásnak, a némaságot megtörő legapróbb pisszenésnek, reccsenésnek, több jelenet hátborzongató lett. Sajnálatos azonban, hogy az események folyása kiszámítható, váratlan fordulatot és csavart egyáltalán nem kapunk. Egyszer sem döbbenünk meg igazán, mindig pontosan tudjuk, hogy mi fog történni.
Az Annabelle után az Annabelle 2. – A teremtés igazi meglepetés, az előítéletek és a temérdek közhely ellenére jó párszor sikerült ránk hoznia a frászt. Méltó kistertvére lett a Démonok között epizódoknak, rettegve várjuk a folytatást.
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]
