Luc Besson legújabb munkája izgalmas és látványos, egy bizonyos szintig. A rendező által beígért katartikus csoda azonban teljesen elmarad. Valerian ügynők kalandjai sajnos keserű utóízt hagynak a szánkban, ennél azért sokkal többre számítottunk.

Besson ezt a sci-fit élete dobásának szánta, és ha innen nézzük a dolgot csúfosan megbukott. A Valerian és az ezer bolygó városa ugyanis egyáltalán nem alkalmas arra, hogy elkápráztassa a nézőt, inkább a rendező átlagos minőségű munkái közé sorolhatjuk. Teljesen korrekt, de kicsit sem emlékezetes. Több kisebb gond is akad a filmmel. Ezek önmagukban talán fel sem tűnnének, de együttes erővel elrontják az összhatást.

Besson első és legnagyobb hibája, hogy valamit nagyon benézett a szereplőválogatásnál. Cara Delevingne még rendben is volna, ügyesen hozza Laureline ügynök figuráját. Vad, öntudatos, ugyanakkor csajosan lágy is az érzelmesebb pillanatokban. Egyedül a film végén található könnyfakasztónak szánt nagyjelenetben nevetséges egy kicsit a játéka, de az is csak azért, mert itt túl éles a váltás pofonosztó vadóc és a törékeny gerle között.

A nagyobb gond Dane DeHaan, ő konkrétan olyan az egész film alatt, mintha csak tévedésből került volna a forgatásra. Daniel Craig full szmokingban, koktélt kortyolva, egy Aston Martinnal a háttérben is előbb hitetné el bárkivel, hogy balett táncos, mint hogy DeHaan eladja magát menő, galaktikus ügynöknek. Így az általa játszott szerencsétlen Valerian, aki elvileg a sztori szíve és lelke csak egy idegesítően pökhendi kamasz, akinek leginkább szobafogság járna a gáz dumái miatt. Közte és Cara Delevingne között pedig még csak egy parányi szikra sincs, egyáltalán nem tudják elhitetni, hogy ők egy igazi szerelmespár.

Ha már a gáz dumáknál tartunk, Besson és író barátai itt is csak próbálkoznak a tutival. A viccesnek szánt beszólások kivétel nélkül roppant erőltetettek. Az ember sokszor csak a fejét fogja, hogy miért kell egy szépen ívelt jelenetet agyoncsapni egy fertelmesen béna félmondattal, amitől még ráadásul tök hülyének is tűnnek a szereplők. Ilyen azért még a Taxi első részében sem volt. (Na, jó! Volt. De oda pont elment.)

Térjünk ki azért a jó dolgokra is. A látvány valóban nagyon pöpec, már a legelső pillanattól beránt ez az új, izgalmas világ, amit jól kiegészít a 3D. Besson tényleg teljesen elengedte a fantáziáját, az Alpha univerzuma felér egy multikulturális ősrobbanással. Az ötödik elem látványvilága tényleg sehol sincsen hozzá képest, bár természetesen nagyon sokban hasonlít rá. Ez azonban egyáltalán nem baj, hiszen pont ezt a szárnyaló, gát nélküli, gyermeki fantáziát imádjuk Besson munkáiban. A látvány nekem néha egy kicsit túl rajzos volt, ezzel akaratlanul is eszembe jutatta az Avatar képeit, de ezt nem nevezném azért olyan nagy problémának.

A film tempós, feszes felépítéséért mindenképpen nagy dicséret jár a rendezőnek. Menet közben alig tűnik fel, hogy a játékidő fél órával hosszabb a megszokottnál. Besson nagyon ügyesen keveri a szálakat, így relatív hamar minden fontos információt megtudunk az Alpha keletkezéséről, mindennapjairól és lakóiról is, közben pedig nem esik szét a „bűnügyi” szál sem, így a sztori kerek és többnyire tetszetős.

A történet az Alpha közepén megjelenő és gyors ütemben növekvő idegen eredetű zóna köré szerveződik, ami rákos sejtként, belülről zabálja fel a sok ezer fajnak otthont adó bázist. Valerian és Laureline ügynökök feladata, hogy segítsenek megakadályozni a pusztítást és kiderítsék annak eredetét. Az ellenség pedig közelebb van, mint gondolnák.

Besson megint szociálisan érzékeny sztorit hozott össze az univerzum megmentésére, még arra is maradt ideje, hogy a menekültkérdéssel foglalkozzon. Rihanna csodás illegális bevándorló és mindenképpen nagyobb lelkesedéssel és profizmussal játssza csöpp kis szerepét, mint amit nekünk virított tavaly a Szigeten.

Én azért reménykedem benne, hogy Besson készít majd egy sokkal jobb folytatást, amiben kiküszöböli a hibákat, mert az Alpha világát tényleg kár volna veszni hagyni. Más nagy produkciók is simán túlélték már a szereplőváltást.

Valerian és az ezer bolygó városa (kritika)
Luc Besson legújabb munkája izgalmas és látványos, egy bizonyos szintig. A rendező által beígért katartikus csoda azonban teljesen elmarad.
6Szerintünk
Olvasói értékelés: (5 Szavazások)
7.4