A Jupiter holdja egy végletesen megosztó alkotás, ami nem csak közönsége egészét választja majd szét két táborra, de magát az adott mozinézőt is skizofrén állapotba hozza. Mundruczó Kornél legújabb munkája ugyanis egyszerre kivételes és banális. Emlékezetes film, ami valóban nyomot hagy. Csak az nem mindegy, milyet!

A film egy fiatal menekült fiú, Aryan (Jéger Zsombor) története, aki apjával együtt akar átjutni a magyar zöldhatáron, de a határőrök hirtelen felbukkanása miatt elkeverednek egymástól. Aryan menekülés közben szemben találja magát a határőrök könyörtelen parancsnokával, Lászlóval (Cserhalmi György), aki halálosan megsebesíti a fiút. Aryan azonban nem hal meg, hanem emberfeletti képesség birtokosa lesz, megtanul levitálni. A menekülttábor orvosa, az állandóan nyerészkedő, alkoholista Stern doktor (Merab Ninidze) boldogulása kulcsát látja a fiúban, ezért kiszökteti a táborból és pénzért kezdi mutogatni haldokló pesti betegeinek, elhitetve velük, hogy Aryan megváltja őket a haláltól. A doktornak mindenképpen pénz kell, mert egy ellene indított műhibapert akar így megúszni, a bolt kifejezetten jól megy, a haldoklók szépen tejelnek, Aryan és Stern üzletét csak az őket kopóként követő László veszélyezteti, akinek egyetlen célja, hogy elkapja a két szökevényt. A hajsza közben azonban sok minden megváltozik, nemcsak a feldúlt főváros formálódik át, de Stern és László is teljesen kifordul önmagából.

Mundruczó Kornél, saját bevallása szerint, egy olyan filmet szeretett volna leforgatni, ami gondolkodásra és vitára sarkallja a nézőket. Nem volt célja a menekült helyzettel kapcsolatos állásfoglalás, inkább csak a tények bemutatására törekedett.

Nos, ha ebből a szempontból nézzük a Jupiter holdját, akkor tökéletesen működik, ugyanis életképek sorozatát láthatjuk a vásznon, amik ugyan eltolják Pest hétköznapi univerzumát egy kicsit az elképzelt jövő felé, mégis egyértelműen az aktuális jelenből táplálkoznak. Mundruczó csak felvillantja a különböző szituációk képeit, állásfoglalás nélkül, szinte ömlesztve láthatjuk Budapest különböző arcait, a gazdagság és a nyomor árnyalatait, villanásokat a menekültekről, akik a Keletinél táboroznak.

A kontextus hiánya és az egyoldalú rendezési elv azonban már a legelső pillanattól nagyon rossz irányba viszi a filmet. Az lehet, hogy Mundruczó egyfajta dokumentarista jelleggel akarta bemutatni a menekülttáborok képeit, vagy a Keletinél kialakult helyzetet, sőt az is nyilvánvaló, hogy vannak, voltak és lesznek olyan szituációk, amikben egyes menekültek agresszívebb viselkedésformát tanúsítanak. Igen, lehetnek köztük terroristák is, akik merényleteket hajthatnak végre, de nem az összes menekült ilyen. A Magyarországon kialakult menekülthelyzet egyik legnagyobb rákfenéje a mesterségesen felerősített általánosítási kényszer, amivel egy nem létező ellenség képét vizualizálják elénk. A Jupiter holdja pedig nem cáfolja meg ezt a hamis és felnagyított képet, nem mutatja meg az érme másik oldalát és így már abszolút érthető a cannes-i közönség felháborodott reakciója.

Mundruczó nyilván Aryan figurájával akarta ellensúlyozni a film egysíkú ábrázolásmódját, de az igazság az, hogy a fiú sem jobb, mint bárki más, aki őt üldözi, vagy aki kihasználja. Képességét szinte tudattalanul működteti és egy kivételtől eltekintve nem is állítja a jó szolgálatába. Legtöbbször ő is csak saját önzését helyezi előtérbe. Irányítható, ezért nem tudunk felnézni rá.

Aryan tulajdonképpen lehet bárki, csodatévő angyal vagy akár maga a megváltó Krisztus is. Bár az is lehet, hogy csak egy egyszerű srác, aki mindennél jobban szereti a sült krumplit. Mundruczó elég sok utalást tesz. Például Aryan apja ács, de egy igazán teátrális jelenetben Stern doktor szinte ugyanolyan áhítattal köti be a fiú cipőjét, mint ahogy Mária Magdolna kente meg illatos olajokkal Jézus lábait.

Egyrészről izgalmas, hogy nem derül ki Aryan igazi kiléte, ugyanakkor így valahogy nem is működnek igazán azok a hajtóerők, amik Stern és László személyiségét megváltoztatják. Maga a hit, a vallás nyilván egy megfoghatatlan, absztrakt dolog, ami ilyen formán nem igényel tárgyiasítást, de azért valamiféle koordináta rendszer mégis szükséges hozzá, hogy el tudjuk helyezni benne magunkat és motivációnkat, ami a hit felé terelt.

Ha mégis mindenáron össze akarnánk foglalni a film üzenetét, akkor nyilvánvalóan az egyetemes vallásos szeretetről és könyörületességről kéne beszélnünk. Bár Mundruczó szándékosan itt is kicsit homályosan fogalmaz. László, aki nem egyértelműen rossz, inkább csak végletesen szabálykövető megtanulja rugalmasan, aktuálisan kezelni a szituációkat, egyszóval tehát jobb lesz. Míg Stern amúgy is egy piszok alak, aki meg azt érti meg, hogy vannak olyan dolgok, amikért érdemes akár nagy áldozatot is hozni. A végkifejlet szempontjából azonban ez a két változás nem olyan mértékű, hogy bármiféle jelentősége is lenne. Magyarország és Európa ettől még pontosan olyan zord és igazságtalan marad. A két eredmény teljesen kioltja egymást. Újra állunk, nem haladunk előre egy centimétert sem, a film végére tehát a jövőből újra visszaérkezünk az alternatíva nélküli jelenbe.

A film képei valóban lélegzetelállítóak. Annyi biztos, hogy Rév Marcell lassan kezdhet is csomagolni, mert Hollywood pillanatokon belül elszipkázza majd tőlünk. A felvételeken abszolút érezhető Emmanuel Lubezki hatása, de az a már-már posztapokaliptikus borongás, amit Rév ehhez hozzátesz egészen egyedi és felvillanyozó. Ilyet eddig még egyetlen magyar filmben sem láthattunk.

Cserhalmi György élete talán egyik legjobb alakítását hozza, egyes jelenetekben majdnem lepipálja önmagát a Dögkeselyűben, ami tényleg hatalmas szó, mert az alvilági módszerekkel dolgozó taxisofőr figurája a színész legemlékezetesebb filmje.

Jéger Zsombor is kiválóan és hitelesen játszik, Merab Ninidze azonban, valószínűleg a magyar szinkron miatt elég távolinak és mesterkéltnek tűnik. Sokszor mintha nem lenne szerves része a történetnek.

Jupiter holdja (kritika)
Mundruczó Kornél legújabb munkája ugyanis egyszerre kivételes és banális. Emlékezetes film, ami valóban nyomot hagy. Csak az nem mindegy, milyet!
7Szerintünk
Olvasói értékelés: (9 Szavazások)
5.8