A mindössze 10 éve alapított amerikai animációs filmgyár, az Illumination Entertainment, 2010-ben dobta piacra a Gru (Despicable Me) első részét, amivel óriási sikert aratott. A 69 millió dolláros költségvetésű animáció 543 millió dollár összbevételt hozott, a nézők imádták, a gyerekek megőrültek a Minyonokért. Kétség sem fért hozzá, hogy elkészítik a Gru 2-t, és ezzel szintén óriási összegeket kaszáltak, annak ellenére, hogy az elődjénél jóval gyengébbre sikerült a folytatás. 2015-ben megjött a Minyonok, innen viszont Gru kimaradt, és az érthetetlenül gagyogó sárga kis tic-tac-ok saját története lett. 7 évvel az első rész után pedig már itt is van a Gru 3.

Gru immáron pozitív karakterént, 3 gyerkőcével és újdonsült feleségével, Lucyval éli a kémek izgalmas életét. Felbukkan Balthazar Bratt, a világot fenyegető gonosz, az egykori gyerek tévésztár, akit pattanásos tinédzserkorában kirúgtak a tévécsatornától. Mivel nem tudta feldolgozni a mellőzöttséget, bosszút esküdött, hogy elpusztítja Hollywoodot. Gru és Lucy képtelenek elkapni Brattet, ezért kirúgják őket az Anti Gonosz Ligából. A hír hallatán a Minyonok felbuzdulnak, megpróbálják rávenni főnöküket, hogy térjen vissza eredeti hivatásához, legyen megint gonosz. Amikor Gru nemet mond nekik, ők fellázadnak és elhagyják gazdájukat.

Miközben otthon búslakodik a munkanélkülivé vált kém pár, érkezik egy üzenet a soha nem látott ikertestvértől, Drutól, hogy látogassák meg őt a kastélyában. Az ikrek sok mindenben különböznek egymástól. Míg Gru kopasz, feketében jár és állandóan morcos, addig Dru fejét gyönyörű, fényes hajkorona díszíti, fehér ruhákat hord, jókedvű, bohókás figura. Míg Gru profi kém, addig Dru egy igazi pancser, aki folyton elbénáz valamit. A páros kimondottan jól működik együtt, jók az ellentétek, de a hasonlóságok is köztük.

A sztori tehát 3 fő szálon fut, amik sajnos nem lettek összefűzve, ráadásul az egyik teljesen felesleges is. Amikor a minyonok elhagyják Grut, véletlenül bekeverednek egy tehetségkutatóra, és természetesen széttrollkodják azt, majd a rendőrök elkapják és lecsukják őket. A szökést profin megtervezik, már nem is annyira szerencsétlenek, mint az előző epizódokban. Kár, hogy ez a rész maximum időtöltésnek volt jó, mert különösebb értelme, mondanivalója, funkciója nincs.

A főgonoszunk, a fickó a „vállalhatatlan válltöméssel” és a bundeszligaséróval pedig konkrétan a film közepén eltűnik és csak a végén kerül elő újra, hogy elpusztítsa a világot. Kaphatott volna egy kicsit több teret, ha már egyszer ő Gru főellensége. És mindezek mellett ott van Lucy is, Gru felesége, aki kétségbeesetten próbálja betölteni a tökéletes pótanya szerepét kisebb-nagyobb sikerrel. A lányok közül Agnes még mindig brutálisan cuki, pláne mikor egyszarvúvadászatra indul az erdőbe nővérével, Edithtel.

Annak ellenére, hogy a Gru 3 tele van jó poénokkal, a sztori gyenge és unalmas lett. Az Illumination egyik szuperképessége, hogy a gyereküket moziba kísérő felnőtteknek is kiváló szórakozást nyújt. Na, ez itt sajnos most nem annyira sikerült. Egyértelmű, hogy a rengeteg 80-as évekbeli sláger, amiket Balthazar Bratt vagy a Minyonok énekelnek, nekünk, felnőtteknek szólt, de a végén már inkább idegesítővé váltak, minthogy beletették volna a bugit a lábunkba. Úgy tűnik, Gruból kezd elfogyni a szufla, reméljük, hogy ezt a film készítői is belátják végre.

Gruból is megárt a sok (Gru 3 - kritika)
Annak ellenére, hogy a Gru 3 tele van jó poénokkal, a sztori gyenge és unalmas lett.
6Szerintünk
Olvasói értékelés: (2 Szavazások)
5.7